SANDVIK 14C28N: svéd gyártmányú rozsdamentes acél, amelyet kifejezetten prémium minőségű késekhez fejlesztettek ki. Alaptulajdonságai: Jó éltartás, könnyen fenhető és élezhető, szívós, tehát kitöredezésre nem hajlamos, keménysége 55-62 HRC között lehet, az edzéstől függően. Az én késeim 60 HRC keménységűek, mert ( a leírás szerint ) ezen a keménységen jó az acél egyensúlya, az éltartás – fenhetőség – szívósság tekintetében. Rozsdaállósága a 14% krómtartalom, és magas nitrogéntartalom miatt kiváló.
Az acélt régebben a Sandvik cég gyártotta, de A Sandvik Materials Technology 2022-ben különvált az anyavállalattól, és új néven, Alleima-ként folytatja tevékenységét. Ugyanaz a kémiai összetétel és gyártási eljárás, mint korábban, a gyártó tapasztalata és technológiai háttere változatlanul svéd ipari minőséget képvisel.
KO13 ( 420 ): Alap acél a rozsdamentes acélok között, főleg háztartási késekhez és bicskákhoz használják, mivel könnyen fenhető. A pengéket átkovácsolva vadászkésnek is megfelel. 55-56 HRC keménységű, rugalmas acél.
Böhler N695 (440C): egy manapság általánosan használt, megfelelő acél vadászkésekhez is. 58-59 HRC-re edzve éltartóssága jó, de könnyen fenhető. Aki tud zsigerelni, tudja hová kell vágni, annál 2-3-4 vadat fenés nélkül jól bír. Ez persze függ az élszögtől is. Ha kimegy az éle, még tábori körülmények között is jól fenhető. (fenőacél, polírpapír stb.)
Böhler N690: A 440C-hez képest jobb acél, magasabb keménységgel, és jobb éltartással. Az ötvözöttségében vanádiummal, és kobalttal több mint a 440C, ezért a két előbbi tulajdonság. Rozsdamentes. Magasabb értékű kések készülnek belőle, nálam ez az acél a középkategória.
Böhler K110 ( D2 ): Króm-molibdén-vanádium ötvözésű szerszámacél. 12% krómtartalma miatt 80%-ban rozsdamentes, minél szebben fel van polírozva annál kevésbé hajlamos a rozsdásodásra. Keménysége mellett – 60-61 HRC – nagyon szívós anyag, így aki strapabíróbb kést akar az nyugodtan vegyen ilyen acélból kést! Kitöredezésre kevéssé hajlamos, éltartó, de nehezebben fenhető.
VANADIS-10: Porkohászati eljárással készült, nagyon kemény, – 62-63-HRC – és nagyon kopásálló anyag, már az edzetlen anyaggal sokkal nehezebb dolgozni, mint az előzőekkel. Nem rozsdamentes, de polírozva nehezen támadja meg a rozsda.
Nagyon jó az éltartása, az oldalirányú feszítést azonban rosszul viseli, az ebből készült késsel végképp nem szabad feszíteni!!! Használója tudásától függően 10-15 vadat is rendbe tesz fenés-élezés nélkül! Fenni szinte lehetetlen, faragni vele a fenőacélt, azt lehet. Ha egyszer kimegy az éle újra kell élezni! Erre vagy rászánja az időt a tulajdonosa, vagy elviszi szakemberhez. Drága acél, magas értékű kések készülnek belőle.
Nagyon jó az éltartása, az oldalirányú feszítést azonban rosszul viseli, az ebből készült késsel végképp nem szabad feszíteni!!! Használója tudásától függően 10-15 vadat is rendbe tesz fenés-élezés nélkül! Fenni szinte lehetetlen, faragni vele a fenőacélt, azt lehet. Ha egyszer kimegy az éle újra kell élezni! Erre vagy rászánja az időt a tulajdonosa, vagy elviszi szakemberhez. Drága acél, magas értékű kések készülnek belőle.
ATS-34: Az egyik legjobb, sokak szerint mindenre alkalmas rozsdamentes acél. Porkohászati megfelelője az RWL-34. Mindkettő jobban tartja az élét a 440C-nél, fenni és élezni ennek ellenére könnyű. Hátrányuk az áruk, ami a belőlük készült késekben is jelentkezik.
RWL-34: Szintén króm-molibdén-vanádium ötvözésű, rozsdamentes, porkohászati acél. Így tulajdonságaiban nem látok különbséget az ELMAX és az RWL között, de mindkét acélnak vannak „hívei”, akik a saját szerettükre esküsznek. Kiválóan tartja az élét, fenése-élezése azonban egészen könnyű.
ELMAX: A Svéd Uddeholm gyár rozsdamentes, porkohászati úton előállított, króm-molibdén-vanádium ötvözésű szerszámacélja. Úgy gondolom ötvözöttsége miatt egy komolyabb minőségű acél, amit még a porkohászati eljárás is fokoz. Sajnos az ára is az értékét mutatja. Ráadásul kopásállósága miatt a munka is bajosabb vele. Ennek ellenére ez az acél váltja le nálam a VANADIS-10-et, aki nagyobb használati értékű kést szeretne, nálam ebből az acélból találja meg.
( Úgy tűnik az ELMAX acél hozza a tőle elvárt tulajdonságokat. Az egyik felhasználó felhívott: na MOST kellett egy kicsit meghúzni az acélon a kést. NYOLC DISZNÓT TETTEM RENDBE VELE EDDIG! )
( Egy másik vélemény: Kipróbáltuk a kést, nem is akárhogy: egy 120 kiló zsigerelt súlyú disznót szedtem szét vele. Mikor végeztünk, vitte a szőrt a karomon! )
( Úgy tűnik az ELMAX acél hozza a tőle elvárt tulajdonságokat. Az egyik felhasználó felhívott: na MOST kellett egy kicsit meghúzni az acélon a kést. NYOLC DISZNÓT TETTEM RENDBE VELE EDDIG! )
( Egy másik vélemény: Kipróbáltuk a kést, nem is akárhogy: egy 120 kiló zsigerelt súlyú disznót szedtem szét vele. Mikor végeztünk, vitte a szőrt a karomon! )
Rugóacél ( 51CrV4 ): Ez az acél NEM ROZSDAMENTES! Előnye egyrészt az árában, másrészt a belőle készült kések egyszerűségében rejlik. Egyszerű fa markolattal egy könnyű cserkelőkést kapunk. Készül melegbarnított változatban, ekkor a fegyvercsőhöz hasonlóan kék vagy barna felületet kap, így nagyobb védelmet élvez a korrózióval szemben. A csak fényesre csiszolt pengefelület előbb utóbb egy patinát kap a használat során, de épp ez az oxidált felület védi kissé az erősebb rozsdásodástól. Aki vadászat után kitakarítja, és leolajozza a fegyverét, az egy ilyen késsel is boldogulni fog. Egészen jó éltartó, könnyen, és nagyon élesre fenhető.
DAMASZK ACÉL: Régebben az acél minőségének javítására kovácsolták-hajtogatták többször a kardnak, tőrnek való acélt, manapság inkább az egyediség végett foglalkoznak vele a késesek, kovácsok. A damaszkacél mintáját 2-3 féle acél összekovácsolásából a kovácsolás mikéntje adja. Lehet csak lapra kovácsolni, csavarni és újra lapra kovácsolni, de sok darabkából öszzerakva mozaikdamaszkot készíteni is. Minél összetettebb a munka, annál összetettebb az eredmény – az acél mintája. A damaszkacél rétegszámát a kiinduló darabok száma, és a hajtogatás száma adja meg. Lehet kiváló jó acél, de igazi értéke az egyediségében van.